JÉZUS HANG-JA TANÍTVÁNYI KÖZÖSSÉGE


A tartalomhoz

Főmenü:


Tegyetek tanítvánnyá minden nemzetet

LELEPLEZŐ

Párbeszédima



Uram Jézus! Hogyan lehet szándékod szerint eleget tenni az általad adott feladatnak, miszerint "tegyetek tanítvánnyá minden nemzetet"? (Mt 28;19,)

Hang: Drága barátom, barátaim!

Akik nyitott szemmel és nyitott szívvel olvassák, tanulják és fogadják be az Evangéliumokban és a Hang tanításában levő Igéimet, azok tudhatják azt, hogy az Én tanításom elsősorban nem közügy és nem közösségi ügy. Tudhatják azt, hogy az Én tanításom elsősorban személyes ügy!
Megmagyarázom:
A lelki élet területén a megtérésével, minden Felém forduló gyermekem, személyesen állítja helyre a kapcsolatát Velem, és személyesen erősíti, gazdagítja az örökkévalóság vonalán azt.
Minden gyermekemet, minden tanítványomat csak személyesen tudom boldogítani. Ezt a boldogságot, az ő boldogságát senkinek nem tudja átadni, legfeljebb másokkal megosztani.
A tanításomat közösségi üggyé, közüggyé az ember sérült természete tette, amelyben minden erkölcsi tanításomat csak közösségi ügyként képes kezelni. Ez annyit jelent, hogy az ember nem önmagát, hanem - szinte autómatikusan - azonnal a másikat kezdi el figyelni, a másikat kezdi el nevelni. Ez alól még a tanítványaim sem voltak kivételek.
Ahhoz, hogy a félreértés elkerülhető legyen, helyesen kellett volna értelmezni a Simon Péterre bízott feladatomat. Ez a feladat nem tartalmazott többet, mint annyit, hogy: Simon rád bízom a közösségemet, és a Péter név emlékeztessen, a kősziklaként kinyilatkoztatást adó Atyámra.
Azt nem mondtam, hogy Simon Péter rád és 'utódaidra' bízom a közösségemet. Azt sem mondtam, hogy neked és 'utódaidnak' adom majd az Egek Királyságának a kulcsait!
Az Atya kinyilatkoztatásában Simon Péter nem a kősziklaként megnyilvánuló igazságot (Te vagy a Krisztus, az élő Isten Fia.) látta meg. De Péter is - a sérült természetéből adódóan - csak közösségben tudott gondolkodni, aminek nagyon hamar az lett a következménye, hogy irgalmatlan lett. Gondoljatok csak Annás és Szafira esetére. Ezt a hagyományt aztán, készségesen folytatták tovább minden hivatalos egyházi intézményben a történelem során.
Eltávozásomat követően, a közösségeket összekovácsoló munkájával Pál komoly eredményeket ért el a későbbi egyházak alapjainak letételében. Természetesen Pál közösségeket formáló látásmódja is ugyanazt az irgalmatlan magatartást eredményezte, amellyel az engedelmesség igénye és a bűnösök büntetése jár.
Márpedig a tanításomból és magatartásomból kiolvasható lett volna, hogy a tanítvánnyá tevés feladata, nem a közösségek kialakításának tevékenységét, hanem
a Velem való személyes kapcsolat felkínálását szándékolta.

Pál a saját és társai farizeusi múltjából tudhatta volna azt, hogy ha a saját nemzetét sem volt képes Törvényt betartóvá tenni, akkor hogyan lenne képes, más pogány nemzeteket az Én tanítványommá, 'kívülről befelé' szervezni.
Én nem egy saját maga által kialakított tanítás kialakítására és terjesztésére hívtam Pált, hanem egy rendkívül buzgó farizeust is megfordítani képes, Lelkem erejének tanúságtételére.
A tanítványaimnál és Pálnál is süket fülekre találtam.
A Rám nyitott fülnek a felszólításomban azt kellett volna hallania, hogy menjetek el minden nemzethez, és keressetek tanítványokat! Keressetek olyanokat, akik a szívükben, lelekükben sóvárogva várják a szerető Istent! Keressétek meg azokat, akiket a szellemi sötétségben, a szerető Istenre való vágyakozásuk miatt, már boldognak mondtam.
Ez volt az az Örömhír, aminek a birtokában már természetessé kellett volna válnia, hogy nem a közösségbe tartozás tesz Istent szeretővé, hanem az Istent szeretés tesz közösségi emberré.
Nem a közösséget, hanem Engem kell féltenie önmagától mindenkinek!
Elsősorban Velem kell közösségbe kerülni ahhoz, hogy Általam, közösségbe kerüljetek egymással. Ahogy Simon Péter és Pál sem értette meg, úgy a nevemre hivatkozó jelen egyházak sem képesek megérteni azt, hogy sem a közösség, sem annak egysége nem lehet cél! A cél ÉN VAGYOK!
Ma már elmondható, ha a keresztény egyházak a Hozzám való tartozást nem közügyként, és közösségi ügyként kezelnék, úgy saját létezésüket veszélyeztetnék. A történelem során ezek az egyházak a politikai, közügyi és hatalmi munkájukban, szinte magától értetődő módon az erőszakhoz folyamodtak.
Napjaitokban, ezen egyházak térítő tevékenységükben, a Föld álaluk elgondolt mennyországgá való tételében azt akarják elérni, ami Nekem sem volt célom.
Ezek az egyházak napjaitokban úgy akarnak nemzeteket Istenhívővé nevelni, ahogy a múltban a farizeusok Izrael népét akarták Törvényt betartóvá tenni. Pedig
az Isten Országában nem az Istenben hívők, hanem az Istent szeretők közössége van!
Ez a valódi gyülekezet!
Ennek a közösségnek nincs szüksége hagyományokra, közösségi életet szabályozó előírásokra, korlátokra. Ennek a közösségnek Rám van szüksége, Lelkem építő, buzdító, és vígasztaló tanítására.
Azok, akik egyházat, egyházakat akarnak szervezni, fenntartani és megvédeni, azok nem Bennem, hanem az egyház közösségében képesek csak gondolkodni. Náluk ma már nem a tanítvánnyá, hanem a kereszténnyé tevés feladata az, ami a látásmódjukat irányítja.
Úgy gondolják, ettől lesz keresztény a világ!
Nem lett!
Nem, mert nem lehetett! Ma egy keresztény ember az egyházát szereti. Én az Atyámat szerettem!
Én vagyok az egyetlen Tanító, aki a tanítványságban nem a korlátozó kereteket, hanem a szeretet szabadságát kínálom minden barátomnak, testvéremnek.
Az Igém az Élet hordozója! A földi életemmel nemcsak annak teremtettem meg a lehetőségét, hogy valaki elfogadjon, hanem azt is, hogy a tanításomon keresztül befogadjon.
Aki csak elfogad, az vallásos, aki pedig befogad, az tanítvány lesz. Ezeket a tanítványaimat már nem a körülményeik, hanem az Engem szeretésük határoz meg. Kérésem szerint alakítják a gondolkodásukat, és ez által Hozzám alakítják a magatartásukat.
Igen, mert
Engem soha sem birtokolhat semmiféle szervezett forma, mert az Engem szeretés a szabadságotok kulcsa.
Barátaim!
A tanítványaim számára az Örömhír hirdetésénél, a tanításom megismerésénél, megismertetésénél, a tanuságtevésnél nagyobb feladatuk nincs a Földön. Nincs, mert magatokat kell átalakítani ahhoz, hogy Én átalakíthassalak benneteket.
Ez az egyetlen Út, ahhoz, hogy Istengyermekké legyetek!


Megáldalak benneteket Lelkem erejével, a tanítvánnyá válás munkájának eredményével: A BENSŐ BÉKÉVEL!



Szabó János



Vissza az oldal tetejére

FŐOLDAL | Gondolkodás-átalakítás | TANÍTVÁNYOK | LELEPLEZŐ | ÖRÖMÜNNEP | Párbeszéd-ima | KAPCSOLAT | Oldaltérkép


Az oldal frisítve 2018.03.16-án.

Vissza a tartalomhoz | Vissza a főmenübe