JÉZUS HANG-JA TANÍTVÁNYI KÖZÖSSÉGE

Először is megfogalmazom a büntetést: egy adott cselekedetre vagy szándékra adott külső megtorlás. Isten megbüntet, ha rosszat teszünk vagy akár gondolattal vétkezünk ellene, mondják sokan. A büntetésnek negatív tartalma van számomra.

Csakhogy ezzel a látásmóddal több gond is van. Remélem, mindannyian belátjuk, hogy kívülről senkit sem lehet megváltoztatni. Ha lehetne, akkor miért nem tett már régen mindenkit jóvá, mi több, tökéletessé Isten? Tehát ez neki sem ment. Ha tehát nem tud jóvá tenni, hogyan tudna a büntetés által jóvá tenni, hiszen ez lehetne csak az isteni büntetés célja!

Másrészt: az büntet, akit megbántottak, megsértettek, meggyaláztak. Istent nem lehet megsérteni, nem lehet megalázni. Ő a Teljesség! Hogyan is lehetne Őt lekicsinyíteni, lealacsonyítani? Ezért sem szorul rá a büntetésre.

Aki büntet, az haragszik. Mert el tudna tekinteni a büntetéstől, ekkor lenne irgalmas. Isten hogyan haragudhatna meg? Mivel lehet Őt felbőszíteni? Talán kijön a sodrából? Lehetetlen.

Aki büntet, az tud nem büntetni is, tehát irgalmazni. Isten csak szeretni tud! Benne nincsen változás! Ha egyszer szeretett, márpedig a Földön járva ezt megmutatta, akkor most is szeret. Tehát ha akkor nem büntetett, most sem fog büntetni.

Aki büntet, olyasmit tesz a másikkal, amit nem akar magának. Amit akarsz, hogy mások tegyenek veled, azt tegyed másokkal is. Tehát aki büntet, olyat akar a másiknak, amit magának nem, azaz rosszat. Isten maga a Jó, hogyan akarhatna rosszat?

Isten mindig azt akarja a Földön élő embertől, hogy fogadja el Jézust Urának és Megszabadítójának, Aki a bűnöktől szabadít meg. Ma is élnek olyanok, akik nem ismerik Őt. Hogyan is büntethetné őket, Aki azért jött, hogy megmentse, ami elveszett (Mt 18,11) Talán azt akarná, hogy még mélyebbre jussanak a saját szellemi sötétségükben?

Szilárd vetette föl Szodoma és Gomorra esetét, hogy Isten büntetése miatt pusztult el e két város. Milyen jó, hogy pont egy ehhez hasonló történet szerepel az evangéliumokban, amiből mindennél világosabban látszik Jézus véleménye a kérdésről!

Lukács9.52. és követeket küldött maga előtt, és útra keltek, eljutottak (bementek) a szamariaiak egyik falujába, hogy szállást készítsenek neki,

Lukács9.53. de nem fogadták be Őt, mivelhogy Jeruzsálembe tartott (volt szándéka menni).

Lukács9.54. Amikor pedig ezt látták a tanítványai, Jakab és János, ezt mondták: Uram, akarod, hogy mondjuk, tűz szálljon le az égből és pusztítsa el őket (amint Illés is tette) ?

Lukács9.55. de Ő megfordult, és megdorgálta őket (rájuk szólt): ezt mondta: nem tudjátok, milyen szelleműek vagytok,

Lukács9.56. mert az Emberfia nem azért jött, hogy emberek lelkét elveszítse, hanem hogy megmentse. És elmentek egy másik faluba,

Tehát azt mondja nekik: nem tudjátok, milyen szellem lakik bennetek, milyen szellem mondat veletek ilyet! Azaz semmi sem áll Tőle távolabb egy ilyen tettnél! A tanítványok Illésre hivatkoznak, de ugyanúgy hivatkozhatnának Szodoma és Gomorra esetére is, a halálnem is hasonló. Ennél többet már én sem tudok mondani.

Természetesen emellett vallom, hogy van kárhozat. De az nem büntetés, sokkal inkább a lélek állapota, amit tudatosan választ saját magának. Nem akkor dől el, amikor meghal, hanem már élete során a tetteiben, gondolataiban is megnyilvánul. A másvilágon pedig Isten megengedi neki, hogy azt élje, azt tapasztalja meg, amit magának készített.

A tisztítótűzzel kapcsolatban nem tudok ilyet állítani. (Legjobb tudomásom szerint a görögök nem is vallják a létezését, remélem van itt, aki igazolni vagy cáfolni tudná ezt.) Mint ahogy nem lehet két úrnak szolgálni, ugyanúgy nem lehet semlegesnek maradni sem: vagy Isten országában él valaki, vagy a pokolban.
Természetesen mindkettőnek vannak szintjei, a Mennynek is (ld. Mt 18,10, vagy a tanítványok sorsáról: Mt 19,28).

Persze, mondhatja akárki, hogy ha folyton Jézusra hivatkozom, hol maradnak az olyan részek, mint: Lk 12,46: megjön annak a rabszolgának az ura egy napon, amelyen nem várja, és abban az órában, amelyet nem ismer és kettévágja őt, és a hűtlenek sorsára juttatja. Nos, tudomásul kell vennünk, hogy Jézus a korabeli zsidókhoz szólt, akik még azon a szinten álltak, hogy a nőket sem tekintették embernek és ezzel a látásmóddal lépten-nyomon találkozunk az evangéliumokban is. Ha ezt nem tudták lenyelni, hogy ti. a nők egyenrangúak a férfiakkal, akkor azt is alig érthették, hogy Isten nem büntet. E részekre azért volt szükség, hogy érzékeljék: felelnek a tetteikért.

Remélem, tisztábban lehet látni, mit és miért is fogadok el. Hangsúlyozom, az itt leírtak az én látásmódomat tükrözik. Aki mást gondol és meg szeretné osztani velem a nézetét, kérem, hogy legyen tekintettel arra, hogy a teológiában járatlan vagyok, az egyszerű észérveket viszont értem.

Üdv:
Laci

Vissza az oldal tetejére