JÉZUS HANG-JA TANÍTVÁNYI KÖZÖSSÉGE

35/3717.
Kérdező: A BENNÜNK LÉVŐ RENDRŐL
Kinek van rend a fejében?

HANG: "Kedves Barátom!
Ismert köreitekben a generális hit, a speciális hit és az univerzális hit fogalma. Csak röviden:
Generális hit alatt azt értitek, hogy mindenki hisz valamiben. Aki azt mondja, hogy ő nem hisz semmiben, az azt hiszi, hogy nem hisz semmiben!
Speciális hit az, amely egy néphez, nemzethez, fajhoz, valláshoz, szellemi irányhoz kapcsolódik.
Univerzális hit alatt azt értitek, hogy minden ember hisz valamiképpen emberségében. Minden ember, mert ember, hisz abban, hogy joga van önmagát embernek gondolni, joga van emberi bánásmódot követelni magának.
Én, Jézus, ezt a harmadik hitet céloztam meg, s meg akartam értetni veletek, hogy azt , hogy az Isten EMBERKÉPŰ! Az univerzális hit alapján tehát minden embernek rend van a fejében! Senkire nem lehet tehát azt mondani úgy általánosságban, hogy nincs rend a fejében. Csupán arról lehet szó, ha valaki felmérést csinál, hogy konkrét kijelentésre rámutatva mondhatja, ez és ez, itt és most semmiképpen nem támasztható alá az Én evangéliumaimmal, s bár szubjektíve, tehát az univerzális hit alapján mondhatja és joga is van mondania, hogy rend van a fejében, de objektíve, tehát Rám, Jézusra hivatkozva, egy jelenleg képviselt témában nem képes álláspontját Velem alátámasztani.
Ha Engem, Jézust, elfogad valaki egyedüli biztos alapnak, tehát IGAZSÁGNAK, akkor a fejében lévő szubjektív rendet, tehát azt, hogy joga van az emberi méltóságra, képes hozzáigazítani az Én, a ti Jézusotok fejében lévő rendhez, tehát az objektív RENDHEZ, vagyis hogy minden embernek joga van ehhez.
Objektív rend csak az Én fejemben van. Ilyen értelemben viszont azt mondhatom, hogy senkinek sincs rend a fejében. Ti mindig fejlődésben lévő szellemek vagytok. Ti soha nem mondhatjátok, hogy aki titeket lát, az látja az Istent! Én, Jézus, nem vagyok szellemileg fejlődő lény, mert egylényegű lévén az Atyával, az Isten nem fejlődő lény!
Annak a RENDNEK, amelyet, mint univerzális hitet, szubjektíve mindenki joggal képviselhet, csak akkor mondhatjátok elfogadhatónak, ha olyan nyitott, jó szándékú ember képviseli, aki nyitott arra, hogy Felém, tehát az objektív fejlődés irányát felvállalja. Éppen ezért nem az optimizmus az, ami iránymutató, hanem a pozitív gondolkodás! Igen, mert az optimista ember a jövőt látja szépnek, míg a pozitív gondolkodó itt és most, a jelenben látja meg azt, ami önmagára vonatkoztatva érték, vagyis számára jó. Optimista lehet egy embertelen ember is. A pozitív gondolkodó, az mindig csak emberséges ember lehet.
Ezért nem elég, ha valaki - úgy, mint Én -, az univerzális hitet tartja lelki életének alapjának. Szükséges az is, hogy Én, Jézus, mint tökéletes ember, legyek életének iránymutatója. Ezért nem elégedhettem meg azzal, hogy igazságnak, életnek mondjam magamat. A ti számotokra, éppen az igazság és az élet elfogadásának érdekében, ÚTNAK is meg kellett fogalmaznom magamat!
Amikor a római pápa azt mondja magáról, hogy ő csalhatatlan, akkor ezt nyugodtan el lehet fogadni az univerzális hit alapján. Ezen az alapon mindenki csalhatatlan! Miért lenne a római pápa ez alól kivétel. De ha erről az alapról elindulva olyan irányt vesz valamelyik kijelentése, rendelete, amely nem támasztható alá még magjában sem az Én szavaimmal, akkor nyilván nem csalhatatlan, mert embertelen és istentelen egyaránt. Amikor azt mondja, hogy embert ölni nem szabad még akkor sem, ha az az ember még meg sem született, de mert ember, ezért az univerzális hit alapján joga van az élethez, akkor bizony, csalhatatlan igazságot jelent ki. Ha azt igazolná valaki, hogy a meg nem született magzat, még csírájában nem ember, mert lehet még belőle valami más is, akkor természetesen azt kellene csalhatatlanul mondania, hogy bár az embert nem szabad megöli, de a magzatot igen, mert az még csírájában nem ember.
Ha a római pápá azt mondja, hogy valamelyik nemzet katonáinak joga van más nemzet katonáit parancsra megölni, akkor semmiképpen sem csalhatatlan. Ebben az esetben nemcsak azért nem csalhatatlan, mert irányt tévesztett, hanem azért is, mert lelépett az univerzális hit talajáról, tehát arról a talajról, amelyen minden embernek joga van saját földi létéhez.
Mivel a római pápa, bár sokszor mondott olyat, ami embertelen és istentelen egyaránt, tehát ellene mond az univerzális hitnek, de még soha nem mondotta, hogy az ilyesmit Velem igazolhatóan, csalhatatlanul állítja, ezrét nyugodt szívvel gondolhatja, mondhatja magát csalhatatlannak. Ha azt állítja magáról, hogy ő Isten szolgáinak a szolgája, hát, 'adja Isten, hogy úgy legyen'. Ha mégsem az, akkor sem a kijelentése hibás, mert e kijelentés az univerzális hit talaján áll, és Velem alátámasztható. Az, hogy a gyakorlatban e kijelentést miképpen éli meg, bizony ő felel érte. Állítása mindenképpen helytálló. Egy állítás akkor is helytálló, ha nem valósítják meg!
Egyenlőre ennyit a fejetekben lévő rendről.
Megáldalak benneteket a lelki, szellemi fejlődés vágyával!"

Vissza az oldal tetejére