JÉZUS HANG-JA TANÍTVÁNYI KÖZÖSSÉGE

Prédikáció
János 1;19-34.

 
Kedves Testvéreim!
 
Sokszor és sokat beszéltünk, sokszor és sokat hallottunk már az advent tartalmáról. Az Isten Fia, Jézus, evilágba való megszületését megelőző várakozásról.
Az kétségkívül látható, hogy milyen elképesztő zűrzavar van az emberek fejében azt illetően, hogy az advent megünneplésével valójában kit is várunk.
 
A történelem során zseniális alkotók felmérhetetlen értékű festményeken, szobrokban álmodták meg az Istenre való várakozás beteljesedését, Jézus Krisztus megszületését.
Kimeríthetetlen témának bizonyult Szűz Mária a kisded Jézussal.
Aranyból, gyémántból került korona a fejükre, bíborból, selyemből palást és ruha a testükre. Ezen keresztül jelenítették meg az alkotók a gyermek Jézus és Mária hatalmát, nagyságát és uralmát.
 
Testvéreim!
 
Karácsony közeledtével napjainkban is teljesen természetes, hogy a keresztény kultúrkörben élő családokban felteszik a kérdést a gyermekeknek, hogy: mit hozzon a Jézuska?
S a gyerekek - kevés kivétellel - a végtelenségig képesek sorolni, hogy milyen kívánságaik várnak megvalósításra. S ez már hagyomány, amely nemzedékről nemzedékre, családról családra száll.
Így várjuk a kisjézust a karácsony ünnepében. Így várjuk a betlehemi bölcsőben, az ajándékvásárlás fékevesztett félreértésében.
És eljön a pillanat, a várakozás beteljesülése, amikor Szentkarácsony este az angyalszárnyakon érkező Jézuska a várva várt ajándékot meghozza. Vagy ajándékokat! Vagy ajándékok özönét, ami így fejezi ki a mama, a papa, a nagymama, a nagypapa, a keresztmama, a keresztpapa, a nagynéni, a nagybácsi szeretetét.
 
Pedig a kétezer év előtti Izraelben Bemerítő János előkészítő munkájának feszült lelkületében nem a Messiáskát és nem a Krisztuskát várták.
Izrael nem a megszületést és nem a csecsemőt várja a Messiás által való megszabadításban.
Izrael azt várta, nagyon várta, hogy megjelenjen végre a tisztátalan római elnyomókat elűző megszabadítója.
Izrael pontosan látta, tudta, hogy a legyőzhetetlen római légiókat kiűzni csak az Isten küldötte, a Messiás tudja.
Vezér és király kellett a népnek, aki az egyisten hatalmát érvényesíti az idegen istenek felett.
 
Testvérek!
Bemerítő János kb. 6 hónapos lehetett, amikor Jézus - szinte észrevétlenül - a betlehemi istállóban megszületett. 
Valójában ezt a kisdedet a három idegenben élő tudóson kívül csak Mária, József és az agg Simeon várta.
 
S amikor az idő elérkezett, Bemerítő János a pusztában hirdetni kezdett.
Hirdette a fejszét, amely már a fák gyökerén van.
Hirdette, hogy tűzre fog vettetni a gyümölcstelen fa.
Hirdette az eljövendőben a magtára megtisztítóját.
Hirdette az őt követőben a polyva olthatatlan tűzbe dobóját.
 
És eljött Jézus, az Isten báránya.
Hamar kiderült, hogy Bemerítő János várakozása nem telik be a Názáreti Jézusban. De másoknak sem felelt meg Jézus személye a pattanásig feszült Messiás-várásban.
Nem felelt meg a farizeusoknak és az írástudóknak. Nem felelt meg az esszénusoknak és a zelótáknak. És nem felelt meg - elsősorban - a szaducceus főpapoknak.
Nem is felelhetett meg, mert Jézusban az Isten Igéje testesült meg.
A bűnbánót átölelő irgalmas szeretet.
 
Testvéreim!
 
Szokatlan és furcsa kettősséget figyelhetünk meg az evilág hozzáállásában a karácsony és az advent ünnepeinek megtartásában.
Eszerint egyrészről megőrződött a hagyományban a karácsony eseménye, mint az emberek egymást szeretésének ajándékozásban kifejeződő legnagyobb ünnepe.
Másrészről meg elveszti ez az ünnep az erkölcsi lényegét, amelyben felfedezhetné az ember a csak szeretni tudó Isten létezését.
Elveszti, mert szó sincs arról, hogy az advent valójában a belső Megszabadító
megszületésére való várakozás felemelő időszaka.
Az Isten tanításának emberként megszülető kegyelmi ajándéka.
Bizony a tapasztalat azt mutatja, mintha az advent megünneplése is a Jézust tagadás szolgálatába lenne állítva.
A minap az egyik legnagyobb könyváruházban jártam. Természetesen az engem leginkább érdeklő tárgyú könyvek között is körülnéztem, kutakodtam.
Elmondom, hogy mit találtam:
        Mária Magdolna - A kereszténység titkos istennője
        Az asztrológus karmikus történetei
        Varázskő
        Hogyan rendeljünk jól az univerzumból
        Isten is visel rúzst
Minderre a koronát az egyik nagy példányszámmal megjelenő színes hetilapunk teszi fel a több oldalon megjelenő adventi kínálatával:
A főcím: Töltsük az adventet a Mikulással!
Ha viszont az adventi készülődés valakit kimerítene, azt javasolja, hogy menjünk külföldre.
Vagy szervezzen a barátnőivel egy adventi kézimunkakört!
Felhívja a figyelmet az ehető adventi kalendáriumra, mert még nagyobb lesz az öröm és a büszkeség, ha az aktuális napon a saját gyártmányú lapocskát vagy díszt falhatják be.
Akinek meg az alakja okoz stresszt az advent időszakában, annak teljes körű plasztikai sebészeti ellátást kínál, hogy a legszebb ünnepre szép legyen.
Országos az ünnep, országos a kínálat:
Nyíregyháza az országos Mikulás szépségversennyel szórakoztat.
Gödöllő szervezi az adventi kastélynapokat.
Pécsett, a templomban, előadás és kézműves vásár várja a látogatókat.
Budapest forralt bort, sült kolbászt, rétest és sok-sok portékát kínál adventre.
És hogy semmit el ne felejtsünk karácsony előtt, a következőket kell elintéznünk:
1. Munkahelyi bulik megszervezése.
2. Levél Jézuskának.
3. Bölcsiben, oviban, iskolában a gondozó nénik, óvó nénik és tanár nénik megajándékozása.
 
Persze az sem jár sokkal jobban, aki az adventet a keresztény hite és vallása szerinti előírásszerű várakozásban kívánja megélni.
Nem jár jobban, mert mint az evilág, bizony ő is tévedésben van.
Igen, mert Jézuskának nevezik azt is, aki a gyereknek, felnőttnek az ajándékokat egy évben egyszer, karácsonykor hozza.
Jézusnak nevezik azt is, aki - a kiontott vérével az embert megváltva - az Isten emberrel szembeni haragját feloldotta.
És Jézusnak nevezik azt is, aki az evangéliumok szerint az embernek a bűntől való szabadulás lehetőségét tanította.
Végül is mindenkinek a saját látásmódjától függ, hogy kit is vár az advent ünnepében. Ki születik meg a betlehemi istállóban.
 
Pedig az evangéliumok szerint nincs többféle Jézus Krisztus, csak egy!
Az, akit megváltójául ígért - a prófétáin keresztül - az Isten Izrael népének.
Az, aki nem a szegénysége miatt született istállóban, hanem azért, mert az Istennek nem jut máshol hely az evilágban.
Az, aki mint az Isten élő Igéje, tanított mindenkit az eredeti emberségére.
Az, aki az Isten embert szeretését bemutatta, és az embert az Istent szeretésre tanította.
Az, aki vállalta, hogy mindezért a testi életét a kereszten odaadja.
Az, aki az embernek ezt is megbocsátotta, s a feltámadásával az örökkévalóságot igazolta.
 
Testvéreim!
Advent ünnepének 3-dik vasárnapja van ma, a szellemi sötétségtől való megszabadítóra várakozás belső ajándéka.
Igen, mert nem a magatehetetlen újszülöttet, hanem a testetöltött Ige tanítását várjuk Jézusban. A szeretet tanításának és bemutatásának eljövetelét várjuk a Krisztusban.
 
Boldogok a szellemi nincstelenek, mondja Máté evangélista, mert övék az Egek Királysága. Ez azt jelenti, hogy akik az Isten Szellemében nincstelennek élik meg magukat, azok már most boldogok, mert az Istenre, Jézus Krisztusra várakoznak.
Várakoznak a szerető Isten tanítására, mert ennek befogadásával övék az Egek Királysága.
Mi magunk pedig egy még gazdagabb ajándékban, a Hang tanításának birtokában élhetjük át az adventi várakozásban lelkünk Istenhez emelését.
Annak az ajándéknak a birtokában, amely 43 kötetnyi tanításban kínálja az Isten a minden emberrel kapcsolatba kerülni akarását, a párbeszédimát.
Kínálja a minden kérdésre értelmet és szívet megnyugtató válaszát.
Kínálja az Isten boldogságát, a Földön is megélhető különbözőségek dinamikus harmóniáját.
Kínálja annak felismerését, hogy az Istent nemcsak befogadni kell törekvésünkben, hanem meg is kell őriznünk Őt a hűségben.
 
Testvéreim!
Ez a tanítás, Jézus Hang-ja az, amely a szívünkig hatolva képes volt ráébreszteni bennünket az embertelen mivoltunkra.
Képes volt megszólítani a lelkiismeretünket, és a Názáreti Jézus felé fordítani az egész lényünket.
Ez a Jézus bizony nem hasonlít arra, akit a világ talál ki magának a lelkiismerete megnyugtatására.
 
De arra a Jézusra sem hasonlít, akit az egyházak keretei rendeletek, szabályok, hagyományok közé szorít.
 
Hasonlít viszont arra a Jézusra, arra a tanításra, amit a Földre születésünk előtt adott az Isten a fény hordozására.
És ráismertünk, és tisztán visszhangzott bennünk Jézus Hang-ja, amit hitté váltva továbbvinni bízott ránk a tékozló fiú Atyja.
 
Igen, nekünk kell vigyázni az Istenre!
Nekünk kell vigyázni a betlehemi kisdedre!
Nekünk kell vigyázni a Hang tanítására, hogy mások szívét megszólítva elmondhassa, hogy:
"A Velem, Jézussal való találkozás, sőt együtt járás nemcsak lehetséges, de szükséges is ahhoz, hogy az égi békét hordozzátok a Földön. Az a törekvés, amely ezt célozza, hordozza az Én áldásomat... Akiben otthonra találtam, az már itt a Földön, bármilyen környezetben, Mennyországot hordoz a szívében.
Én, Jézus, valóban elhoztam közétek az Isten Országát. És azért hoztam közétek, hogy belétek tudjam juttatni." (27/2612.)
 
"Én azért jöttem, hogy partnereket, tanítványokat gyűjtsek, s így segítsem veletek és általatok mindazokat, akik kinyílnak Felém arra, hogy Általam, Velem és Bennem a világ világosságai legyenek!" (21/2052.)
 
"Azért jöttem közétek, és azért maradtam itt közöttetek különböző formákban, hogy át tudjam adni szeretetem erejét, szívem békéjét és örömét, hogy már itt a földi életben is tudjatok megtapasztalni egyre többet abból az Égi Békéből, aki Én magam vagyok!" (21/2108.)
 
Testvéreim!
Hihetetlenül nagy, szörnyű szellemi sötétség uralkodik a világban. Nincs kapaszkodó, nincs egy biztos pont, ami a Jézus tanítását mellőző világnak erkölcsi irányt adna.
Egyetlen isten dőzsöl a világban, amely egyre inkább terjeszkedni látszik az erőszak, az önzés és a pénz hatalmában.
Igen, ez az a világ, amelyben mint körülményben élünk. Ez az a világ, amelyben Jézusnak adtuk a szívünk. Ebben a világban kell az evangéliumok és a Hang tanítását megőriznünk.
Nekünk kell az Istenre vigyáznunk, a gondolkodásunkat átalakítanunk, hogy elhiggyük végre, a nevünk be van írva az égben. Az a név, amely így hangzik:
 
                A Földön élő Égi Béke!           
                                                                Ámen.

Szabó János

Vissza az odal tetejére