JÉZUS HANG-JA TANÍTVÁNYI KÖZÖSSÉGE

Feri bácsi utolsó tanítása 2003. december 4.-én

Megszűnjön a csuklás,...
mert a hit által tudom leginkább igazolni azt, hogy bennem Jézus él és Ő szólt rajtam keresztül testvéreimen segíteni. Ő benne nem csalódhatunk. Mindenki másra (....) ha építünk, akkor homokra építünk, de Jézus, az szikla, és mi ráépítjük az életünket és éppen azért, mert ráépítjük, ezért mondhatta el Jézus azt a beszédet, amiben fölhívta a figyelmünket, hogy a hős ember az sziklára épít. Akármilyen árvíz van, akármilyen vihara a földi életnek, nem tudja megakadályozni Jézusnak az isteni bölcsességét és erejét, amiben most is részesített engem rajtatok keresztül. És hiszem, hogy engem most is fel akar olyan értelemben támasztani, hogy az utolsó pillanatig, amíg élek a földön, rendelkezésetekre állja, illetve Jézusnak állok rendelkezésére.
Csak ne menj be zsákutcába, mert Jézus nem azért jött közénk, hogy betegségeinket átvegye, hanem azért, hogy mi átvegyük Őt. A Gyógyítót. És betegen is - evilági értelemben betegen is - meg tudjuk mutatni a világnak, hogy mi akkor is egész-séges emberek vagyunk, hogyha evilági értelemben valami betegség gyötör minket. Az orvostudomány, az is csak eszköz, eszköze annak, hogy Jézusnak a szeretetét felénk sugározza, és aki orvos, az nem isten; ugyanúgy Isten gyermeke, mint bárki más; eszköz és eszköze annak a nagy igazságnak, hogy Jézusban van mindig a megoldás.
Az a kis Dzsoni, akit a legkülönbözőbb gyülekezetekbe elvitték őt és nem tudott meggyógyulni, eljutott arra a pontra, hogy azzal a betegséggel, ami a teljes lebénulás - Ismeritek, ugye a Dzsonit? - Eljutott arra a pontra, hogy bejelentse, neki nincs szükséges nagyobb egészségre, mint amije van. Mert ebben az egészségi állapotban, amelyikben ő él, azt éli meg, hogy rajta keresztül megérteti velünk Isten nagyságát. Mert ha abból állna a Jézushoz való tartozásunkhoz, -hogy csak úgy leakaszthatjuk a szögről Őt, - akkor el kell hinni arról: nekünk Őrá kell hagyatkozni. És a nyomába kell járnunk. És a nyomába kell járnunk, és ez a nyomában járás akkor is igaz, hogyha látványos gyógyítást valaki életében nem produkál.
Ő nem csodadoktornak jött. Ő maga mondja, hogy Ő azért jött, hogy a tanítása - ami néha idegen is, a mai napig is érthetetlen az emberek előtt, - azt elmondja nekünk és ez a tanítás, lényegileg jelenti azt az egészséget, - vagy ha úgy tetszik betegséget - amiben kimutatható, hogy Jézus a megoldás, a betegeknek is, meg az úgynevezett egészségeseknek is. Mert ahogy igaz, hogy mindenkinek meg kell halnia, úgy igaz az is, hogy halálra született emberek vagyunk, és a mi számunkra a halál csak nyereség, Nem félni kell tőle, hanem számolni kell vele, és az én betegségem is javára válik azoknak, akik Jézusban hisznek, akik Jézust akarják komolyan követni. Mert a világ nagyon beteg. És ebben a beteg világban csak azok lesznek fénylő csillagok, akik nem azt élik át, hogy testileg egészségesek, hanem azt, hogy a szeretet mindenek fölötti. Szeretni pedig, - ahogy Kalkuttai Teréz anyát, mikor kérdezték, hogy mi a szeretet, - ő egyetlen szóval fejezte ki, azt mondta, "(egészség) a szeretet cselekvés"! Tehát tudjunk cselekedni, jót tenni, és az egyik, talán a legfontosabbja, hogy nem üzletkötőnek akar bennünket az Úr itt a földön, hogy "én ígéreteket adok neki és ennek fejében Ő az én adósságom megszünteti", hanem benne meg kell nemcsak tisztulni, de békét találni.

Uram Jézus!
Te mindig, mikor találkoztál a tieiddel, úgy köszöntötted őket, hogy "Békesség nektek!". Meg lehet találni a békességet is abban a szituációban, amibe itt és most az Ő engedélyezésével belekerültünk. Hiszem, hogy sok ember bízik abban, hogy a testi egészségemet visszakapom, ez fogja jelezni, hogy Ő bennem él. De ez nem jó így! Őbenne azért kell hinni és bízni, hogy elfogadjuk: szeretni mindig kell, és mindig lehet! Köszönöm Uram Jézus, ezt a betegséget is, ami tulajdonképpen az egészség lényegét nem érintheti. És valóban, bűnnek számíthatom, hogy állapotszerűen beleegyeztem abba, hogy mert beteg vagyok, ezért nem vagyok alkalmas arra, hogy eszköz legyek az Ő kezében. Most fájlalom és ennek én magam is ellene akarok mondani és testvéreim, ők a Te nevedben jöttek el, Jézusom, és ezt akarják itt kifejteni és megértetni velem, hogy őnekik is bármilyen betegségük is adódik az életben, mindig kötelezi őket is a szeretet! Az a szeretet, amiről Szent Pál olyan csodálatosan ír a Szeretet-himnuszában.

Uram!
Segítsd testvéreimet, hogy számukra is a legfontosabb ne az legyen, hogy én egészséges vagyok, hanem az, hogy én is egy eszköz vagyok, így, ahogy van, ahogy vagyok, és ha látványosan nem látják rajtam a lélek egészségének a tüneteit, akkor valahol elrontottam valamit.
Te elmondtad nekem, Uram Jézus, hogy vezeklés ideje az, amiben most élek és amikor megkérdeztem, hogy "meddig tart ez a vezeklés ideje", Te azt mondtad, hogy ne azzal törődjek, hogy meddig kell vezekelnem, hanem örüljek annak, hogy sorsom Jézus kezében van. És így ezzel az úgynevezett betegséggel is több testvérem a szűk kapun és a keskeny úton nagyobb alázattal és nagyobb hittel, bizalommal mer Jézus nyomában járni, mint e nélkül.

Uram!
Én elmúltam már 75 éves. A hetvenhatodikban vagyok, de mi ez az örökkévalósághoz képest? Hogy mennyi időm van még itt a földön, nem tudom, csak annyit tudok, hogy amennyi van, az azért van, hogy boldognak éljem meg magam. Mert nem azért szeretem Jézust, mert gyógyít vagy nem gyógyít, hanem önmagáért, mert szeretetre méltó és énnekem ugyanúgy, mint bárkinek a világon a legnagyobb ajándékként azt kell megélnem, hogy a legfontosabb a benső béke. És ezt soha senki nem veheti el és ez úgy irányít engem, mint eszközt, hogy több testvérem ezáltal még jobban megerősödjön.

Drága Jó Jézusom!
Köszönöm Neked testvéreimet, akik időt, energiát vállaltak, eljöttek ide, hogy erősítsenek engem. Kérlek szeretettel, adj nekik sikerélményt, hogy azt éljék meg, hogy nem jöttek hiába. Saját maguk miatt nem jöttek hiába. Az ő egészségük ugyanúgy ajándék, mint ahogy annak a sok-sok embernek, akik járják a földi élet útját, arra kell rájönniük, hogy nincs nagyobb isteni ajándék senki számára, csak maga az Isten!

Jézusom!
Köszönöm Neked testvéreimet és köszönöm, hogy nem úgy gyógyítasz engem, hogy amikor elmennek, akkor azt mondhatják, hogy "na, most már ezen is túl vagyunk, meggyógyult a Feri bácsi", hanem úgy menjenek el, hogy ők is gazdagodtak ezzel a segíteni akarással. Mert igazán bármit is kapunk az Úrtól, azt mind azért kapjuk, hogy még többet kaphassunk, de a még többet kaphatás feltétlen feltétele a még nagyobb odaadottság.
Kérlek, Jézusom, áldd meg testvéreimet, hogy máshol is és másokkal kapcsolatban is vigyék el a Te jó híredet, a Te evangéliumaidat. Kétségtelen, hogy ez a világ nem mennyország. Az is kétségtelen, hogy mi szeretnénk, hogyha az lenne. De Te tudod, hogy ha nem arra tesszük a hangsúlyt, hogy Te bennünk élsz és ez a legnagyobb ajándékunk, akkor egy kaput nem nyitunk ki, ami végső soron Téged, mint Fényt, mint Erőforrást, mint a Léleknek az irgalmát, - nem tudjuk igazán meghálálni.
Tudom, hogy el kell kezdenem, hogy hálát adjak ezért a betegségért, hogy nekem, a betegség határain belül is ugyanúgy megvan továbbra is az adottság mások lelki sebeinek a gyógyítására, mint amikor még nem csuklottam.
És ezért hálát kell adjak, mert akkor élek hitben, és csak akkor mondhatom, hogy hitben élek, hogyha ez látszik rajtam. Mert ha nem látni rajtam, nem tapasztalható, akkor csak tulajdonképpen hazugságban élek, amit pedig nem szeretnék, mert a hazugság atyja meg van kötözve és nem támad fel, mivel betegségemben is a hitet és mások iránti szeretetet akarom megélni, tehát pont ellenkezőleg akarok élni, mint azok, akik nem hitben élnek.
Az orvosi rendelők tele vannak emberekkel, akik mind úgy gondolkodnak, hogy akkor nem történik semmi bajuk, akkor lesznek egészségesek, ha különböző gyógyszereket kapnak, és ezáltal elbódítják önmagukat. Ha pedig elhisszük azt, hogy aki Benned hisz és Benned él, az feltétlenül a benső békének, harmóniának égisze alatt él, akkor mondhatják majd ránk, hogy "ezeknek van valami erőforrásuk, amiből akkor is tudnak meríteni, amikor más nem, vagy pedig nemcsak hogy nem, hanem egyáltalán, kétségbeesve néznek tovább az életükbe".

Drága Jézus, köszönöm Neked, hogy testvéreimnek a szeretete és hite, amely a szeretetnek az olaja, eljött ebbe a kis hajlékba és ez a pislákoló kis fény, ez úgy fog nagy lánggá égni, fáklyaként, hogy másoknak is, akik még jönnek ide, vagy én megyek máshová, az ő számukra is legyek megfelelő eszköz.

Uram Jézus, én sokfelé elmondtam és mindig menetkész állapotban van bennem, hogy meggyógyítottad törött lábamat.
De ez nem annyit jelent, hogy tehát te is bízzál abban, hogy neked is ha eltörik a lábad, akkor igazolódik a hited, és ha nem gyógyul meg a lábad, akkor háttérben vagy.
Hanem azért engedi az Úr a betegséget, hogy valahogy tudtunkra adja, hol az a határ, amelyikben a valóban hitből élők ugyanolyan közegben élnek, mint a hitetlenek, de mégis boldogabbak, mégis jobban ragyog az arcuk. Köszönöm Neked, hogy most ezeket is elmondhattam a testvéreimnek. Amen.

Lehet küldeni orvosságot, amit nekem hoztak, de nem attól gyógyul meg. Csupán, aki hozta az orvosságot, az meggyógyul lelkileg abban, hogy ő amennyire tudott, segített.

Vissza az odal tetejére