JÉZUS HANG-JA TANÍTVÁNYI KÖZÖSSÉGE

Váratlanul

A minap megütötte
Egy mondat a fülem.
Szívemig sétált, leült,
Helyet foglalt bennem.

A gondolat fonalát
Lassan kibontotta,
Ismerős érveit
Az asztalra pakolta.

Nem szólva, csendesen
Szépen melléültem,
Tétován babrált csak
Asztalon a kezem.

Elgondolkodtam:
Hogyan is lehet
Sorsomnak keríteni
Ilyen nagy feneket?

Nem figyelve, elfeledve
A belső Hang-ot,
Hunyt szemmel remélni
A felkelő Napot.

Míg a minap megütötte
Egy mondat a fülem,
Váratlanul szólt:
Csak hinned kell Bennem!

Gyökértelenül

Új holokauszt táplálsz a szívedben,
Készülő indulat, talpig van fegyverben!
Nem látod az embert, csak gonosz szült zsidókat,
Keresztény elmédben Jézust gyilkolókat.

Érdek és hatalom, pénz szülte igazság,
Kényelmes karosszék, bársonyos pimaszság!
Feledve halálgyár, feledve borzalom,
Zsidóknak léte, a világnak alkalom!

Bélyeget szegez a szövetség népére,
Vérpiros ítélet Jézusnak szívére!
Politika s vallás egymást karon fogja,
Keresztény Isten, ki gyökerét tagadja?

*******************************

Mottó:
Azt, hogy Jézus így gondolta-e,
Döntsétek el magatok!
Arra viszont felszólítalak,
hogy gondolkodjatok!

"ez a testem, amelyet értetek adok."
(Lk. 22-19.)

1.fejezet: Kapcsolat Jézussal.

Minden józan gondolkodású normális szülő, egy belülről fakadó szükségszerűségtől indíttatva, a szeretet érzésétől átjárva törekszik a kapcsolatát fenntartani a gyermekével, vagy gyermekeivel. Így van ez az Isten esetében is! Jézust nyugodt szívvel nevezhetjük józan gondolkodásúnak is, normálisnak is és szülőnek is, aki szeretetéből fakadóan törekszik arra, hogy kapcsolat jöjjön létre teremtményeivel, hogy kapcsolatot tartson gyermekeivel. Az Istennel való kapcsolatteremtés, illetve kapcsolattartás viszont nem a teremtő Istenen, nem Jézuson múlik elsősorban, hanem a kapcsolat másik szereplőjén, az emberen! Ahhoz a szülőhöz lehetne Jézust hasonlítani, aki messzire költözött gyermekeinek bármilyen szeretetteljes kapcsolat keresésére azonnal kész reagálni.
"A velem való kapcsolatod, életed egyetlen és tökéletes megoldásához vezet." (Hang 25/2473.)
Ám hiába kínálja gyermekei számára Jézus állapotszerűen az ember szenvedésére, fájdalmára, félelmeire, nyomorúságára, egyedüllétére az egyedüli megoldást, a gyógyulást eredményező orvosságot, önmagát, ha azok nem kérnek Belőle!

Az embernek Istennel való kapcsolata kizárólagosan az ember hitén, látásán és akarásán múlik. "Nézd megálltam ajtódban és kopogok" (Jel. 3-20.) mondja Jézus és ha valaki kinyitja Neki a szíve ajtaját, beengedi Jézust a lelkébe, akkor elkezdődhez a földi létezés szenvedéstengeréből kivezető lelki gyógyulás.
"Amióta Én, megjelentem a földön, nincs, nem lehet más legfontosabb számotokra, mint az, hogy Velem kapcsolatba kerüljetek!" (Hang 25-2481).
Ez a Jézussal való kapcsolatba kerülés egyetlen értelmes célja, az ember földön elfogyasztott életei sorának! Ez az egyetlen gyógyulási lehetősége van az embernek, a bűn által elroncsolt lelkének gyógyulásához. Az ember lelki gyógyulásának folyamatában Jézus, az emberlét minden szintjén kínálja a Vele való találkozást, a Benne való kapcsolattartást!

Kínálja a rendszeres reggeli imában. A Vele való elindulásban, amely által lélekben tudunk Jézus lelkébe kapcsolódni, melyben lelkemet az Istenhez emelem! Így Jézussal indítom reggel a napot, hogy Benne tudjam kibontakoztatni az éppen aktuális feladataimat, az aznapi teendőimet. Természetesen nemcsak arról van szó, hogy aznap mit kell tennem, hanem arról is, hogy amit tennem kell, azt hogyan kell tennem! Amit tennem kell, azt Jézusért teszem, ahogy teszem azt Jézussal teszem, mert Jézusban csak szeretettel lehet szeretni.

Jézus így ír erről a Hang 8/644-es levelében: "Minden reggel meg kell beszélnek Velem a napodat. Azért van eszed, hogy átgondold, hogy mit kell tenned, s azért van szíved, hogy ne akárhogyan tedd, amit tenned kell." A Jézussal való találkozás természetesen nem csak a reggeli imára korlátozódik, hanem: "Minden valódi imának lényege az, hogy tudatos, élő, átélt kapcsolatot teremt Velem. Minden imaforma eszköz ennek érdekében!" (Hang 16/1565.)

Kínálja Jézus a találkozást, a kapcsolattartást, az Őt tanulásban.
A Jézussal való kapcsolattartás nélkülözhetetlen eleme, az Isten megismerésének tanuláson keresztüli állandó, tehát állapotszerű folyamata.

Az ÚR időszámításunk előtt 1950 táján megszólítja Ábrahámot!
Majd az Ábrahám magvából nemzetté formálódott népét az ÚR Mózes vezetésével kivezeti Egyiptom rabságából. Az ÚR ígéretéhez híven földet ad e népnek, majd prófétákat küld és törvényeket fogalmaz. Népet szerez, szövetséget köt és egyszülött Fiát küldi e néphez. "mert úgy (oly módon) szereti Isten a világot, hogy az egyetlen világra jött Fiát adta, hogy mindenki, aki hívő (hithű lesz) Benne, nehogy elvesszen" (Jn. 3-16.)

Jézusban a földre születik az Isten és az Ábrahám megszólítását követő 1900 év után azt kell, hogy mondja Izrael népének: "sem engem nem ismertek, sem az én Atyámat," (Jn. 8-19.)
Nem ismerték, mert "az emberek inkább szerették a sötétséget, mint a fényt," (Jn. 3-19.) Jézusnak az Isten Fiának kellett megszületnie, hogy bemutassa az embernek az Isten valódi arcát, magatartását, szeretetét és az irgalmát. Jézus megszületésekor ez a szeretet, ez az irgalom az ember számára még ismeretlen Volt és nagyon úgy néz ki, hogy kétezer év elteltével alapjában véve ismeretlen is maradt. Nem tudta, nem tudhatta, nem akarta tudni az ember azt, hogy tanulni kell az Isten szeretetét és az Isten irgalmát! Ehhez a szeretet tanuláshoz Jézus a lelkét adja tanítóul az által, hogy: "ahol ketten vagy hárman összegyűlnek az Én nevemben, ott vagyok közöttük" (Mt. 18-20.) Jézus nevében összejönni annyit jelent, hogy a sötétségtől, a sátántól való Megszabadító mellett dönteni. Az Üdvözítő mellett hitet tenni! Az ember egyik legmegdöbbentőbb felismerése a megtérése következményeképp az, hogy a szeretetet tanulni kell! Ebben a tanulási folyamatban kell tisztázódnia annak, hogy nem mindenféle szeretet az Isten, de az Isten mindig a szeretet!
Három éves leány unokám is sértődötten és sírásra görbült szájjal újságolja: a Mami azt mondta, hogy nem szeret, és már sír, zokog!

Minden ember számára a világ ebben az értelmezésben bontja ki a szeretet tartalmát, ha gyerek az illető, ha felnőtt. Akkor szeretnek gyerekként, ha mindent megkapok, amit kérek (toronyórát lánccal), és azt tehetek, amit akarok. Igen, mert a gyerek számára ez lenne a korlátozás nélküli szabadság!
Felnőttként, csak a tárgyak változnak. Azok a tárgyak, amit az ember birtokolni vágyik. Nyilván a birtoklás tevékenyégi területeivel szembeni igények is bővülnek. Általában a végtelen felé! Az ember igényeinek a megszületése, megvalósítása, az önzésből eredő vevés világát alakítja ki. Ebben az önzésben, nincs a világon olyan gazdag ember, aki ne többre vágyna, mint amilye van! Nincs olyan hadvezér, aki ne nagyobb területet akarna leigázni, mint amit már meghódított! Nincs olyan magas rangú ember, aki ne vágyna még magasabb beosztásra! A szeretetnek ebben a vonatkozásában bizony a gazdag is, a hadvezér is, a magas rangú ember is úgy gondolja, hogy a szeretetének mindehhez semmi köze. Ezt a gondolkodást, ezt a magatartást, az önzésnek ezt a végtelenbe nyúló értéktelenségét leplezi le Jézus. Jézus a földi létben életként a kicsinységet, kiszolgáltatottságot és a múlandó értékek birtoklási vágyának nem létét éli elénk. Ennek tanulása csak Jézus lelkébe való bekapcsolódással képes olyan szabadságot felkínálni az ember számára, amely nem más, mint a minden ember lelkébe elrejtett Isten Országa! Előbb-utóbb minden ember felismeri, hogy a múlandóság, a szellemi sötétség, a fizikai erőszak világából az egyedüli megoldás, az egyedüli végleges megszabadulás Jézus Krisztusban van. A szeretetben! Ezt a szeretetet értelemmel és szívvel kell tanulni, mert az ösztönök és indulatok által vezérelt, félelemmel teli ember számára különben megismerhetetlen. Nincs más üdvözítő mint Jézus Krisztus! Nincs más mód az újjászületéshez mint a tanulás, a gondolkodás átalakítás! Amíg az emberi kapcsolatok kivétel nélkül eszköz jellegűek, addig az ember Istennel való kapcsolata mindig éltető, boldogító jellegű!

Jézusnak a Hang-ban megfogalmazott tanítása szerint ahhoz, hogy az embernek a szeretetben élete legyen két lábon kell állnia. Az egyik lába párbeszéd ima, a másik lába gondolkodás átalakítás. Ezáltal lesz az embernek lehetősége arra, hogy gondolkodását, magatartását, a hittől átjárt józan ész határozza meg! Jézus mindkét területen ígérete szerint külön-külön van jelen a látásunk által. Jelen van a párbeszéd imáink építő, buzdító és vigasztaló gondolatai által. Jelen van a gondolkodás átalakítás Igét megértése és befogadása által. E két, külön is megélhető jelenléte olvad egységbe az emberben a hittől átjárt józan ész Szentlélek valóságában.

Vissza az oldal tetejére