JÉZUS HANG-JA TANÍTVÁNYI KÖZÖSSÉGE


A tartalomhoz

Főmenü:


Az elsö boldogság

TANÍTVÁNYOK > Közösségünk lelki kincsei. > Kézikönyv -írta Szabó János

Embertelen dal

Vérvörössé vált,
Mi fehér volt az éjben,
A madár sem dalolt
Szörnyű szégyenében.

Gerenda szálkája
Szúrós simításban,
Megrendült a Föld
Szörnyű fájdalmában.

Meglágyult a kő
A lerogyott térd alatt,
Elpirult az ég,
Csak az ember maradt
Embertelen!


*******************************

Az első boldogság


Mt. 5-3.
"Boldogok a szellemi nincstelenek (a szellem koldusai), mert övék az Egek (Istenének) Királysága (királyi uralma)."


Évszázadokon, évezredeken keresztül azonosították az evangéliumok olvasói és magyarázói Jézus Máté 5-3-ban elmondott szavait, a Lukács 6-20-ban megfogalmazottakkal.
Lukács evangéliumában Jézus a következőket mondja:
"boldogok vagytok koldus szegények, mert tiétek az Isten Királysága,"
Lukács a gazdagokkal szembeni jézusi álláspontot néhány igerésszel később is megfogalmazza két helyen is: "Ellenben jaj nektek, ti gazdagok, mert oda van vigasztalásotok (már megkaptátok vigasztalásotokat)." (Lk. 6-24.)

"Jaj nektek, akik most betel(te)tek, mert éhezni fogtok." (Lk. 6-25.)

Mielőtt az anyag magyarázatába bonyolódnánk, meg kell állapítani, hogy a Máté evangéliumában elmondott jaj-jal kezdődő Jézusi igerészek (Mt. 23-13….29):

13. "De jaj nektek színészkedő (kétszínű) írástudók és farizeusok, mert bezártátok az Egek (Istenének) Királyságát az emberek előtt...
14. (Jaj nektek kétszínű írástudók és farizeusok, mert az özvegyek házait felemésztitek...
15. Jaj nektek kétszínű írástudók és farizeusok, mert körüljárjátok a tengert és a szárazföldet, hogy egy áttérőt szerezzetek...
16. Jaj nektek vakvezetők, akik azt mondjátok: aki a templomra esküszik...
23. Jaj nektek kétszínű írástudók és farizeusok, mivel tizedet adtok a mentából,...
25. Jaj nektek kétszínű írástudók és farizeusok, mert megtisztítjátok a pohár és a tál külsejét,...
27. Jaj nektek, képmutató (kétszínű) írástudók és farizeusok, mert hasonlíttok a kimeszelt sírokhoz...
29. Jaj nektek, kétszínű írástudók és farizeusok, mert építitek a próféták sírjait..."

nem tartalmazzák a Lukács evangéliumában elmondott jaj - tartalmakat (Lk. 6-24,25.):

24. "Ellenben jaj nektek, ti gazdagok, mert oda van vigasztalásotok...
25. Jaj nektek, akik most betel(te)tek, mert éhezni fogtok.
Jaj nektek, akik most nevettek, mert gyászolni...
26. Jaj nektek, amikor minden ember szépet mond rólatok,..."


Azt mindenképp látni lehet, hogy a Máté 5-3. más tartalmakat hordoz, mint a Lukács 6-20. Máté evangéliumának hegyi beszédében Jézus boldognak nevezi a szellemi nincsteleneket, a szomorkodókat, a szelídeket, az igazságra éhezőket, szomjazókat, az irgalmasokat, a tiszta szívűeket, a békességszerzőket és azokat, akik üldözést szenvednek az igazságért.
Lukács evangéliumában pedig Jézus boldognak nevezi a koldusszegényeket, az éhezőket, a sírókat és azokat, akiket gyűlölnek Miatta.
Lukács négy boldog - mondás közül (Lk. 6-20,21,21,22.) kettő konkrétan a koldusszegényeket és az éhezőket nevezi boldognak.
Lukácsnak a jajt kiáltó négy jézusi intéséből is (Lk. 6-24,25,25,26.) kettő (Lk. 6-24,25.) a szegénységgel ellentétes gazdagságra és az éhezéssel ellentétes beteltségre mond jajt.

Mindezek alapján egyértelműen látható, hogy Lukács evangéliumában Jézus a körülményeiben koldusszegény embert nevezi boldognak és a körülményeiben gazdag embert pedig kárhozottnak.

Nem így Máté!
Máté evangelista a hegyi beszéd néven ismert jézusi tanítások összességét a nyolc boldogság megfogalmazásával kezdi.
Nevezetes a helyszín és nevezetes a tartalom, amely világszerte hegyi beszédként vonult be a köztudatba. A nyilvános működésének elején levő Jézus - mondhatnánk -programbeszédet tart.
Előre vetíti és körvonalazza mindazt, amit jött tanítani, és azt, akit jött tanítani.

"Boldogok a szellemi nincstelenek" - kezdi Jézus ezzel az első hallásra furcsa és érthetetlen állítással. Lukácstól teljesen eltérően nem a körülményeiben koldusszegényeket nevezi boldognak, hanem a szellemi nincsteleneket. A szellem koldusait.
Szellemi nincstelennek azokat az embereket szoktuk nevezni, akik valamilyen módon szellemileg sérültek, tehát ideggyógyintézetben vagy ideggyógyintézet által kezeltek. Tréfásan szólva, akiknek nincs ki a négy kerekük.
Jézus bizonyára nem a szellemi sérülteket, a józan gondolkodás és döntésképesség hiányában szenvedőket nevezte a boldogság tulajdonosainak oly módon, hogy ezáltal magukénak tudhatták volna a hőn óhajtott Egek Királyságát.
Ahhoz, hogy pontosan megérthessük Jézus állításának értelmét az evangéliumok tartalmából kell kiindulnunk.
Elsőnek a szellemi nincstelenek (a szellem koldusai) tartalmat szükséges kitisztázni. Tesszük ezt abból a megközelítésből, hogy tudjuk jól: Jézus minden állításával örök értéket hordozó erkölcsi tanítást fogalmaz meg.
János evangéliumának a 4.24. igerészében Jézus a következőképp mutatja be az Atyát:

"Szellem az Isten, azoknak akik őt imádják, szellemben és való(igaz)ságban kell imádniuk".


Ha az igerészünk "szellem" szavát az előbbiek alapján az isteni illetve a jézusi szóval cseréljük fel, akkor igerészünk szövege a következőképpen alakul:
Boldogok a Jézusban nincstelenek (a Jézust koldulók), mert övék az Egek (Istenének) Királysága (királyi uralma).
Jézus ezzel az állításával azokat a nincsteleneket nevezi boldognak, akik Jézus szellemében, a szeretet lelkében nincstelenek.
Izrael gyermekei a történelem során Jézus idejéig Jahve-ből csak a törvény betartását, amely a szemet szemért, fogat fogért igazságát fogalmazta meg, élték meg. Abban a kényszerben élték az életüket, hogy be kell tartani a Törvényt! Minden áron!
Ez a Törvény a külső és belső szabályok és előírások részletes gyűjteményeként szabályozta rendkívüli szigorral a hithű zsidók életét.
Az nem tartozott a Törvény előírásai közé, hogy Lázárt a gazdag ember háza előtt fekvő koldust fel kellene karolni, meggyógyítani, megetetni, mint ahogy Jézus példázatában azt
az irgalmas szamaritánussal tették. (Lk. 16-20, Lk. 10-30.)
Ez az irgalmas szeretet az a magatartás, amely Jézus szeretetében az Egek Királyságát valósítja meg itt a Földön. Az Egek Királysága az a szeretet, amit Jézus a lelkében, az igéjében és a cselekedeteiben hozott el közénk. Jézus szeretete nem más, mint az Egek Királyságának a valósága. Igerészünk további értelmezésénél helyettesítsük be az Egek Királyságát Jézus szeretetével:
Boldogok a Jézus szeretetében nincstelenek (a jézusi szeretetet koldulók), mert övék Jézus Krisztus valósága.
Aki egész életében úgy hiányolja az Isten gondoskodó szeretetét, hogy lelkében koldulni képes azt, az bizony boldog, mondja Jézus, mert az, aki a boldogságot az Isten jelenlétét elhozta az emberek közé, az íme most itt áll előttetek!
Az, aki az Atyától küldve tanítja Izrael népét, az nem csak tanítja, hanem tanítását az életével, a cselekedeteivel igazolja. Jézus a Törvényen túlemelkedve, a szeretet sóvárgó lelkét hallja meg a tisztátalan koldus Bartimeus könyörgő szavaiban. Nem gátolja sem a hagyomány, sem a tekintély, sem az előírás, hogy erre a kétségbeesett segélykiáltásra válaszul látást ne adjon annak, aki utolsó reményét Belé helyezte.
Jézust Bartimeus felé fordulásában nem gátolja a Törvény fenyegetése, hogy a vak koldus érintésére Ő maga is tisztátalanná lesz. Jézus is tisztában volt a Törvény előírásával, amely szerint annak az embernek, aki tisztátalanná lett, és bizonyos határidőn belül nem tesz eleget a tisztulási előírásoknak, meg kell halnia.
Csak ember által alkotott Isten lehet az, aki évezredeken keresztül tartja félelemben fenyegetéseivel és büntetéseivel azt a népet, amely a maga erejéből nem tud világosságot gyújtani szellemi sötétségében. A világosságnak el kell jönnie! (Jn. 1-9).
Aki ezt a világosságot lelkében koldulva sóvárogta, aki a világosság hiánya miatt élte meg magát koldusszegénynek, annak, ha "betelt az idő" (Mk. 1-15.), az Isten elküldi Jézusban azt, aki az örökkévalóság világába emelve képes boldoggá tenni az embert.
Ez a boldogság nem hasonlítható a Földön megélt, ember által elgondolt boldogsághoz, amely ma megvan s holnap lehet már nincs. Ez a boldogság, amely Jézusban örök értéket nyert, nem romlandó, nem elveszíthető, s nem ellopható.
Ez a boldogság nem más, mint a legnagyobb jó birtoklása az elveszítés félelme nélkül.
Jézust birtokolhatja az, aki koldusszegénynek éli meg magát a jézusi szeretet nélkül.
A szellemi nincstelenek, a szerető Istent kolduló lelkű emberek nem maradnak az örökkévalóságig a nincstelenség állapotában, mert Jézusban nem marad válasz nélkül az Atya. Nemcsak "közel van az Isten Királyi uralma" Jézus által, hanem aki befogadja Őt, az önmaga szívében ismeri fel Jézust "mert nézzétek Isten Királysága (királyi uralma) bennetek van." (Lk. 17-21.)
Rejtve van Jézus szeretete bennünk, amíg a belső lelki éhségünk, lelki koldulásunk, lelki sóvárgásunk eredményeképp fel nem fedezzük a kezdetektől fogva belénk helyezett és valós lényegünket alkotó szeretetet, Jézus Krisztust!

Lukács is jól tudta azt, hogy Izrael gondolkodásában a gazdagság és egészség a hosszú élet, az erényes élet jutalma, míg a szegénység és betegség a bűnös élet büntetése. Jézus Igéjét a körülményeiben szegény ember előbb képes a szívébe fogadni, mint az, aki gazdag. A bűnös életű szegény irgalmat és bűnbocsánatot, szeretetet és gyógyulást él meg Jézus személye kapcsán. A gazdag nem kap semmit, hiszen amit Jézus kínál, az hite szerint már az övé.
Valójában az a "szegény", aki Jézus szeretetének hiányában él. A Jézust szeretésében élő ember a szeretet gazdagságát, mint végtelenbe vezető ÚT-at tudhatja maga előtt.
Amíg a világ a vevés és a szerzés lelkületében tobzódva, egymást tiporva-taposva, gyilkolva éli meg az eszközök birtoklásának a lelkületét, addig Jézus népe az örök értékek
- az el nem veszíthető Jézust szeretést - birtoklását valósítja meg.
Nem attól lesz valaki az Isten Királyi uralmának a birtokosa, hogy koldul. De a koldus szíve előbb lesz fogékony Jézus igéjére, mint a gazdag ifjúé, "mert ahol a kincsetek, ott lesz a szívetek is" (Lk. 12-34.).
A gazdag ifjú szíve már foglalt. Betöltötte az anyagi gazdagság minden öröme, félelme és vágya. Vágy a még nagyobb gazdagság után!
A koldusnak e tekintetben még üres a szíve. Nem romlatlan, csak üres, hiszen ha a koldus gazdag lenne, valószínűleg ő is a gazdag ifjú szívével gondolkodna. Nem Istent kereső,
hanem pénzkereső válna belőle. Ezért helyezi Jézus a szegényekbe, a nyomorultakba, a koldusokba, a gyermeki lelkületbe a reményét, amit a Mt. 11-25-ben foglaltak szerint a következőképp fogalmaz meg:
"vallást teszek Atyám, ég és föld Ura, hogy elrejtetted ezeket a bölcsek és okosok elől és kijelentetted (leleplezted, láthatóvá tetted)(ezeket) a kisgyermekeknek."
akik e sötét, rideg és irgalmatlan világban szívük mélyéből sóvárogva várják, hogy végre az Atya elküldje nekik azt - a valódi képmását -, akitől már nem kell félni. Azt, aki
irgalmas szeretetében, megértő megbocsátásában elhozza közénk a gonosztól és a butaságtól való megszabadulás lehetőségét.



Vissza az odal tetejére

FŐOLDAL | Gondolkodás-átalakítás | TANÍTVÁNYOK | LELEPLEZŐ | ÖRÖMÜNNEP | Párbeszéd-ima | KAPCSOLAT | Oldaltérkép


Az oldal frisítve 2018.03.16-án.

Vissza a tartalomhoz | Vissza a főmenübe